Súlycsökkenést okozó epilepsziás gyógyszerek
Antiepileptikumok Pethő Gábor Az antiepileptikumok vagy más néven antikonvulzív görcsgátló szerek elsősorban az epilepszia kezelésére használt gyógyszerek. Az utóbbi elnevezésnek megfelelően e gyógyszercsoport néhány képviselőjét alkalmazzák nem epilepsziás eredetű vázizomgörcsök kezelésére is.
Nem minden epilepsziaforma jár görcsökkel, tehát az antiepileptikum nem mindig görcsgátlóként hat. Egyes antiepileptikumok a mániás depresszió, a neuropathiás fájdalom és a migrén kezelésére távolítsa el a zsírinjekciókat használatosak.
Klinikai jellegzetessége, hogy alkalomszerűen, ritkábban súlycsökkenést okozó epilepsziás gyógyszerek gyakrabban fellépő rohamok formájában jelentkezik, súlycsökkenést okozó epilepsziás gyógyszerek számos fajtája ismert, osztályozásuk elsősorban a klinikai tünetek alapján történik.
Az epilepsziás rohamot általában a corticalis neuronok egy csoportjának kóros, magas frekvenciájú kisülése okozza kivételt képez az absence roham [lásd később], amelynél a jellegzetes idegi aktivitás 3 Hz frekvenciájú. Ez a kóros idegi aktivitás kisebb-nagyobb mértékben a környező agyterületekre is kiterjedhet.
Az epilepszia diagnosztikájában kiemelkedő fontosságú az elektroenkefalográfia EEG. Az első két mechanizmus valószínűségét támasztják alá azok az állatkísérleti adatok, amelyek szerint a GABAA-receptor antagonistáinak vagy az NMDA, AMPA, illetve kainát típusú glutamátreceptorok agonistáinak agyba történő mikroinjekciója epileptiform görcsöket vált ki.
Az epilepszia fajtái Az epilepszia lehet primer vagy idiopathiás, amelynek kiváltó oka nem ismert, illetve szekunder vagy szimptomatikus, például fejtrauma, agyi tumor, mérgezés, infekció vagy más egyéb agyi noxa következménye.
A hosszú távon fennálló, gyakran ismétlődő epilepsziás rohamok idegsejtpusztulást okozhatnak.
Az epilepsziás rohamok lehetnek parciálisak vagy generalizáltak. Parciális rohamnál a kóros aktivitás — amelynek hátterében gyakran kimutatható ok lásd előbb áll — a cortex meghatározott részéből indul ki, lokalizációjának megfelelő neurológiai tünetekkel motoros, szenzoros, vegetatív stb.
Az egyszerű parciális rohamban tudatzavar nincs, és elemi motoros izom rángásaszenzoros paraesthesia vagy vegetatív tünetek lépnek fel. Komplex parciális rohamban tudatzavar áll fenn, és összetettebb tünetek jelentkeznek, mint például a gondolkodás, az emlékezés, a beszéd, a hangulat és a magatartás zavarai, illetve eltérései.
A komplex parciális rohamok leggyakoribb formája a temporalis lebeny gócából kiinduló ún. Ezt követően a tudat zavarttá válik, és gyakran automatizmusok sztereotip célirányos mozgások figyelhetők meg, mint például az ajak rágása, zsebkendő gyűrögetése, csámcsogás stb.
A frontalis lebenyben lévő gócból kiinduló komplex parciális rohamnál kóros testtartás, a beszéd gátlása, kényszergondolatok stb. A generalizált rohamok mindig kétoldali elektrofiziológiai és klinikai jelekkel járnak, illetve tudatzavarral súlycsökkenést okozó epilepsziás gyógyszerek, mutatva a teljes agykéreg és a formatio reticularis involváltságát.
RIPEDON 1 mg filmtabletta
Tónusos-klónusos grand mal generalizált rohamban a beteg hirtelen elveszíti eszméletét, a test izmai tónusosan megfeszülnek, extensor spasmus formáját öltve mintegy 1 percig.
Ezalatt a légzőmozgások szünetelnek, és gyakran vizelet- és székletürítés következik be. Ezután szinkronizált, klónusos rángó görcsök lépnek fel a végtagok területén 1—2 percig. A roham után a beteg tudata lassan tisztul fel.
A főleg gyermekkorban kezdődő absence petit mal rohamban a beteg hirtelen abbahagyja aktuális tevékenységét, tudata zavarttá válik elrévedesetleg enyhe motoros tünetek jelentkeznek pislogás, ujjak, karok 3 Hz-es frekvenciájú rángásaimajd 10—20 másodperc múlva hirtelen visszatér a tudat, és a beteg folytatja a megszakított tevékenységét. A roham alatt speciális, 3 Hz-es ún. A súlycsökkenést okozó epilepsziás gyógyszerek típusú rohamban hirtelen nagyon rövid, 1 másodpercig vagy még rövidebb ideig tartó izomkontrakció jelentkezik valamely végtagban vagy testszerte.
Atóniás rohamban hirtelen elvész a posturalis kontroll: a beteg álló helyzetben eleshet, ülő helyzetben előrebukik a feje. A Lennox—Gastaut-szindróma az epilepszia gyermekekben előforduló különösen súlyos formája, amelyre többféle típusú roham kialakulása és súlycsökkenést okozó epilepsziás gyógyszerek progrediáló mentális retardáció jellemző.
Az infantilis spasmus típusosan csecsemőkorban kezdődik, változatos motoros tünetekkel és mentális károsodással jár együtt. A status epilepticus nem szűnő vagy hamar visszatérő rohamok által jellemzett klinikai állapot. Többféle formája van, leggyakoribb a tónusos-klónusos generalizált típus. Mivel veszélyes állapotról van szó a nyelv elharapása miatt vérzés, nlp fogyás tartós görcs miatt súlyos légzészavar és következményes hypoxiás agykárosodás alakulhat kiazonnali orvosi beavatkozásra van szükség.
Az egyszerű parciális rohamban tudatzavar nincs, és elemi motoros, szenzoros vagy vegetatív tünetek jelentkeznek.
Komplex parciális rohamban tudatzavar áll fenn, és összetettebb tünetek jelentkeznek, mint például a gondolkodás, a beszéd, a hangulat és a magatartás zavarai.
Tónusos-klónusos formája grand mal eszméletvesztéssel jár, és a törzs- és végtagizmok extensor spasmusát követően a végtagokra kiterjedő rángások jellemzik. Absence petit mal formájában hirtelen zavart lesz a tudat, a beteg abbahagyja aktuális tevékenyégét, majd 10—20 másodperc múlva ugyancsak hirtelen megszűnik a roham. Az epilepszia állatkísérletes modelljei Állatkísérletben az epilepsziát modellező vázizomgörcs váltható ki alumínium-oxid, kobaltsók vagy penicillin agykéregre való applikációjával, ami lokalizált corticalis léziót hoz létre.
Kainsav vagy pilocarpin mikroinjekciója az agyba szintén görcsrohamot okoz. Egyes kémiai anyagok, például a pentylentetrazol szisztémás adása szintén görcsöket vált ki; e módszer az absence roham jó állatkísérletes modellje. Az agy elektromos ingerlésén alapuló maximális elektrosokk módszere a tónusos-klónusos generalizált roham és a komplex parciális rohamok gyakran alkalmazott modellje.
Az ún. További lehetőség olyan speciális állattörzsek vizsgálata, amelyek görcsökkel reagálnak különféle hang- vagy egyéb ingerekre. Az antiepileptikumok hatásmechanizmusának vizsgálatához kiválóan alkalmasak az izolált agyszelet-preparátumok és az izolált agyi neuronok tenyészetei. Az előbbiben jól elemezhetők a szinaptikus kapcsolatok, az utóbbiban pedig az egyes neuronok elektrofiziológiai sajátosságai. Az antiepileptikumok hatásmechanizmusa Az antiepileptikumok három fő mechanizmus révén fejthetik ki terápiás hatásukat.
Sculpsure zsírvesztés vélemények szerek hatásában másodlagosan szerepe lehet a glutamátfelszabadulás gátlásának, illetve egyes glutamátreceptor-altípusok blokkolásának is. Nyugalmi állapotban a csatorna zárva van, de megfelelő nagyságú, az aktivációs küszöböt meghaladó membrándepolarizáció hatására kinyílik.
Hatásukra az inaktív állapotban lévő környezetbarát információk lassabban alakulnak át a nyugalmi állapotba, ezáltal a refrakter periódus megnyúlik, és az epilepsziás gócban levő neuronok kórosan magas tüzelési frekvenciája csökken. E szerek hatásának fontos jellemzője az aktivitás- vagy más néven frekvenciafüggő gátlás ún.
Együttműködés a hatásos kezelés érdekében
Az aktivitásfüggő gátló hatás valószínű magyarázata, hogy nagyobb frekvenciájú aktivitás esetén a csatornák gyakrabban kerülnek inaktív, azaz gyógyszert kötni képes állapotba.
Az aktivitásfüggő gátlás klinikai jelentősége nagy, hiszen ez az alapja annak, hogy míg a magas frekvenciával működő epilepsziás gócban nagyfokú a szerek gátló hatása, addig az agy egyéb területein a normális intenzitású idegi aktivitás nem vagy alig csökken.
A következő mellékhatások fordulhatnak elő: Nagyon gyakori mellékhatások 10 közül több mint 1 embert érint : · álmatlanság, szorongás, depresszió, ingerlékenység, belső nyugtalanság érzés, · fejfájás, orr- és torokfertőzés, · Parkinsonizmus. Ez egy orvosi szakkifejezés, ami sok tünetet foglal magában. A tünetek egyenként kevésbé gyakran fordulhatnak elő, mint ből 1 esetben. Nagyon ritka mellékhatások 10 közül kevesebb mint 1 embert érint között szerepelhet: · kezeletlen cukorbetegség életveszélyes szövődményei. Ismeretlen előfordulási gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg : · légzési nehézséget és sokkot okozó súlyos allergiás reakció, · granulociták a fehérvérsejt egyik fajtája, mely segíti a fertőzéssel szembeni védekezést hiánya, · elhúzódó és fájdalmas merevedés, · veszélyesen nagy mennyiségű folyadék fogyasztása, · a látás hirtelen elvesztése vagy megvakulás, · Az injekció helyén fellépő reakciók, melyek orvosi kezelést igényelhetnek, mint bakteriális fertőzés által okozott genny, mély bőrfertőzés, bőr alatti tömlő vagy csomó, vérgyülem vagy súlyos véraláfutás, elhalt sejtek vagy szövetek és bőrfekély.
Ez történhet a GABAA-receptorok pozitív alloszterikus modulációja révén benzodiazepinek,barbiturátok vagy a GABA-erg transzmisszió általános fokozásával a GABA neuronalis szintézisének serkentése, visszavételének vagy lebomlásának gátlása révén valproat, tiagabin, vigabatrin, topiramat. Az endogén glutamát serkentő hatásának csökkentése Egyes antiepileptikumok a glutamát hatását gyengítik. A lamotrigin képes csökkenteni a glutamátfelszabadulást, míg a phenobarbital és a topiramat esetében AMPA- a felbamat esetében pedig NMDA-receptor-antagonista hatást mutattak ki.
Az antiepileptikumok csoportosítása A szerek többféle szempont szerint csoportosíthatók. Az alábbiakban egy gyakorlati aspektus, a befolyásolt roham ok fajtája szerint osztályozva tárgyaljuk a szereket. Elsősorban parciális rohamokban és tónusos-klónusos generalizált rohamban hatékony szerek Az ebbe a kategóriába sorolt szerek parciális rohamokban és tónusos-klónusos generalizált rohamban hatékonyak, absence rohamban hatástalanok.
Állatkísérletekben ezek a szerek csökkentik az agy elektromos ingerlésével kiváltott görcsök intenzitását és időtartamát, de nem befolyásolják a pentylentetrazollal keltett görcsök lefolyását. Hidantoinszármazékok Phenytoin diphenylhydantoin Ezt a hidantoinszármazékot Kémiailag hasonlít a barbiturátokhoz, de hatásmechanizmusa eltér azokétól. A hagyományos antiepileptikumok szerkezeti képlete Hatásmechanizmus.
Ezáltal erőteljesen csökkenti az epilepsziás gócok nagyfrekvenciájú kisüléseit, de alig befolyásolja a normális idegi aktivitást.
Ez az aktivitásfüggő gátlás hasonló mechanizmussal és következménnyel érvényes a szer antiaritmiás felhasználására is lásd az Antiaritmiás szerek című fejezetet. Per os adva általában jól felszívódik, de a formulázástól függően a hatóanyag abszorpciójának mértéke és üteme egyaránt változik. Intramuscularisan adva felszívódása bizonytalan.
Ezt a jelenséget úgy is szokták említeni, hogy a phenytoin farmakokinetikája dózisfüggő vagy más néven nem lineáris.
Az utóbbi kifejezés arra utal, hogy az adagolási ütem növelésekor a szer egyensúlyi plazmaszintje zérórendű elimináció esetén már nem egyenes arányosság szerint, hanem ennél meredekebben és főleg kiszámíthatatlanul emelkedik. A metabolizáló enzimek telítődése miatt a szer felezési ideje az alacsonyabb terápiás plazmaszinteknél mért 6—24 óráról akár 5 napra is megnyúlhat.
Emiatt az adagolás módosításakor az új egyensúlyi plazmakoncentráció sokkal lassabban alakul ki. Mindezek miatt a phenytoin súlycsökkenést okozó epilepsziás gyógyszerek beállítása nagy óvatosságot igényel, és a plazmaszint ellenőrzését teszi szükségessé. Fejfájást, szédülést, ataxiát, nystagmust, kettős látást okozhat, de előnye, hogy terápiás dózisokban kevésbé szedál, mint a legtöbb antiepileptikum.
Alkalmanként zavartság, magatartászavarok is előfordulhatnak. Jellegzetes mellékhatása a gingiva hyperplasiája. A felsoroltakon kívül gastrointestinalis panaszok, hirsutismus, megaloblastos anaemia valószínűleg a súlycsökkenést okozó epilepsziás gyógyszerek folsavfelszívódás miatt és osteomalacia is előfordulhat. A phenytoin teratogén hatású: a farkastorok, nyúlajak, a csontok, az izomrendszer és a béltraktus fejlődési rendellenességei gyakrabban fordulnak elő ún.
A status epilepticusban adott nagyobb adagok intravénás bevitele kapcsán szívritmuszavarok, vérnyomáscsökkenés, vénafal-irritáció és központi idegrendszeri depresszió léphet fel. A cardiovascularis mellékhatásokért részben a phenytoin oldékonyságát elősegítő propilénglikol felelős.
Terápiás indikációk és adagolás. Per os adva parciális rohamok és tónusos-klónusos generalizált roham kezelésére használatos.
Ha gyermekénél születéskor ezek közül a tünetek közül bármelyik fennáll, vagy kétségei vannak a gyermeke egészségét illetően, értesítse kezelőorvosát vagy a szülésznőt, akik tájékoztatást tudnak adni Önnek. Bizonyított, hogy a szertralin átjut az anyatejbe. Szoptatás alatt a szertralin csak akkor alkalmazható, ha kezelőorvosa megítélése szerint a várható előny meghaladja a lehetséges csecsemői kockázatot. Termékenység Néhány szertralinhoz hasonló gyógyszer állatkísérletekből származó adatok alapján negatívan befolyásolta a spermiumok minőségét. Ez elméletileg hatással lehet a termékenységre, azonban a humán termékenységre kifejtett hatást mindeddig nem figyeltek meg.
Egyes országokban lassított hatóanyag-kibocsátású és ezért naponta csak egyszer adandó oralis készítménye is hozzáférhető. Intravénás injekcióját status epilepticus kezelésére használják. Antiaritmiás szerként is alkalmazzák. Kiemelt interakciók. Szalicilátok, szulfonamidok, phenylbutazon és valproat leszoríthatja a phenytoint a plazmafehérjékről.
Phenobarbital, carbamazepin és etanol együttes szedése illetve fogyasztása kezdetben lassítja a phenytoin eliminációját a metabolizáló enzimekért való kompetíció révén, később azonban a szerek enziminduktor hatása miatt gyorsul a metabolizmusa.
A phenytoin enziminduktor hatása révén gyorsítja például a warfarin, az ösztrogének oralis antikoncipiensek!
ASENTRA 100 mg filmtabletta
Fosphenytoin A fosphenytoin a phenytoin foszfátészter prodrugja, amelynek vízoldékonysága jobb, mint a phenytoiné, ezért injekciója az oldékonyságjavító és cardiovascularis mellékhatásokat okozó propilénglikolt nem tartalmazza. A plazmában gyorsan hidrolizálódik, és a felszabaduló phenytoin fejti ki a hatást. Nátriumsója iv.
Mephenytoin, ethotoin, phenacemid A mephenytoin, ethotoin és a phenacemid ma már ritkán alkalmazott hidantoinszármazékok, és így a phenytoinnal szerkezeti és hatástani rokonságban állnak. A mephenytoin és az ethotoin metabolizmusa szintén mutatja a telítődés jelenségét már a terápiás súlycsökkenést okozó epilepsziás gyógyszerek. A mephenytoin és a phenacemid toxikusabb, mint a phenytoin; az ethotoin mellékhatásai enyhébbek, de hatékonysága is kisebb.
Iminostilbén-származékok Carbamazepin óta használják trigeminus-neuralgia kezelésére, antiepileptikus hatását több mint egy évtizeddel később ismerték fel.
Ezenkívül egyéb mechanizmusokat is leírtak, de ezek jelentősége nem világos. Oralisan adva felszívódásának mértéke kielégítő, de sebessége viszonylag kicsi és egyénileg nagyon változó. A biotranszformációja során keletkező 10,epoxidszármazéka farmakológiailag egyenértékű aktív metabolit.
Enzimindukció révén saját metabolizmusát is felgyorsítja rendszeres használata során, emiatt plazma felezési ideje a kezdeti 36 óráról 20 óra alá csökkenhet. Szédülés, kettős látás, ataxia jelentkezhet, szedációval csak nagyobb dózisok esetén kell számolni.
Gyakran okoz vízretenciót, ami dilúciós hyponatraemiához vezethet. Allergiás reakció eredményeképp bőrkiütések vagy agranulocytosis, ritkán aplasticus anaemia alakulhat ki.
Teratogén hatású lehet. Parciális rohamok és tónusos-klónusos generalizált roham kezelésére használatos; különösen hatékony pszichomotoros epilepsziában. Átlagos napi dózisa — mg három részre elosztva. Retard preparátumai is rendelkezésre állnak, amelyeknél kisebb a plazmaszint ingadozása, és elegendő a napi kétszeri adás. Alkalmazható trigeminus-neuralgiában és a neuropathiás fájdalom más formáiban isaz akutalkoholelvonás tüneteinek a mérséklésére, valamint mániás depresszióban egyrészt az akut mánia kezelésére, másrészt hangulatstabilizálóként.
Enziminduktor hatása révén gyorsítja például a warfarin, az ösztrogének oralis antikoncipiensek! Plazma felezési ideje csak 1—2 óra, mivel gyorsan átalakul hidroxi-származékává, amely aktív metabolit 12 órás felezési idővel és hasonló hatásmechanizmussal, mint a carbamazepin. E metabolit glükuronidáció révén eliminálódik, a carbamazepinhez viszonyítva ritkábban okoz allergiás reakciókat, és kevésbé erős, de nem elhanyagolható hatású enziminduktor, elsősorban a CYP3A4 enzimre vonatkozóan.
Napi adagja — mg, két részletben. Elsősorban parciális rohamok kezelésére használatos. A legtöbb barbiturátszármazéknak van görcsgátló hatása, de csak nagyfokú szedációt vagy akár elalvást okozó adagokban; a phenobarbital sajátossága, hogy még tolerálható szedáció mellett hatékony antiepileptikum.
